Lejárt a biztonsági időkorlát. Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges. A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
A Medicina Thoracalis cikkei csak a Magyar Tüdőgyógyász Társaság regisztrált tagjai számára hozzáférhetőek. Amennyiben Ön regisztrált tag, úgy [ bejelentkezés ] után megtekintheti azokat.
Amennyiben felhasználó nevét, jelszavát elfelejtette, kérjük írjon e-mailt a webtamogatas@doki.net címre, ahol ismételten megadják Önnek bejelentkezési adatait. (Az e-mailben adja meg nevét és kérje bejelentkezési adatait az MTT web-oldalára!)
Figyelem! A Medicina Thoracalis augusztusi számának 247. oldalán, a Novartis Szimpózium adatai részben módosultak a nyomtatásban megjelentekhez képest!
A daganatos betegségek jelentős, az életminőséget és a beteg aktivitását súlyosan érintő tünete a fájdalom, aminek hatékony csillapítása nem csupán lehetséges, hanem szakmai, etikai és morális kötelezettségünk. A megfelelő fájdalomcsillapítás az esetek döntő többségében gyógyszeres kezeléssel biztosítható, melynek eszközei hazánkban is rendelkezésre állnak. A fájdalomcsillapító terápiás aktivitásunk mégis messze elmarad a kívánttól. Fel kell tárnunk mindazon tényezőket, amik ezért felelőssé tehetők, hogy a krónikus fájdalomtól szenvedőket megszabadítsuk kínjaiktól és ezáltal visszaadhassuk számukra az aktív életet, emberi méltóságukat.
Szerző(k): Dr. Csoma Zsuzsanna, Dr. Antus Balázs, Dr. Barta Imre, Dr. Strausz János, Dr. Kovács Gábor, Dr. Herjavecz Irén
A súlyos asztma (SA) irodalomban közölt prevalencia adatai nagymértékben szórnak, hazai előfordulási gyakoriságáról pontos adatok nincsenek. Az epidemiológiai felmérések fontos célja a beteg- csoport klinikai fenotipizálása, majd a bázismechanizmusok feltárása után a hatékony, célzott terápia kidolgozása. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) 2010-ben egy súlyos asztma beteg-adatbázis kialakítását kezdte meg, a tüdőgyógyászati hálózatban gondozott súlyos asztmások nyilvántartásba vételével. A regiszterben a feldolgozás időpontjáig 454 beteg adatai szerepelnek, 354 beteget a tüdőgondozói (TG) hálózatból jelentettek, 100 beteget az OKTPI Asztma Ambulanciájáról regisztráltunk. A felmérés egy SA specifikus kérdőív kitöltésével történt. Az OKTPI-i betegcsoport mint referencia csoport szerepelt, a TG-i hálózatból jelentett betegek adatait ehhez hasonlítva azt vizsgáltuk, hogy találunk-e különbséget a két csoport klinikai jellemzőiben, azaz mennyiben felelnek meg a TG-okból jelentett betegek a súlyos asztma kritériumainak. Nem találtunk különbséget a nemek megoszlásában, az allergiás/ nem allergiás betegek arányában, a szisztémás szteroid dependenciát mutatók számában, továbbá a betegekhez tartozó legjobb FEV1 értékek átlagában. Nem volt összefüggés a betegség fennállásának időtartama és a gondozás során mért legjobb FEV1 értékek között.
Különbség mutatkozott a bevont betegek átlagos életkorában, amennyiben a TG-i csoportban ez magasabb volt, ugyanakkor a SA fennállásának időtartama a két csoport között nem különbözött. Tekintve hogy a lényeges, SA-t jellemző klinikai mutatók tekintetében a két csoport nem különbözött, azt a továbbiakban egységes csoportként (454 beteg) kezelve, adatait az irodalomban közölt adatokkal vetettük egybe. Ennek alapján megállapítható, hogy a hazai SA regiszterbe eddig bekerült betegek klinikai jellemzői megfelelnek a nemzetközi adatoknak.
A fiatalkori pulmonalis emphysemát okozó alfa-1-antitripszin-hiány az egyik leggyakoribb öröklődő megbetegedés a nem színesbőrű népességben. Azokban az országokban ahol az egészségügy keretei lehetővé teszik, kezelésében elsődleges a szubsztitúciós terápia, emellett nagyszámban végeznek tüdő- transzplantációt, együttes szív-, tüdőtranszplantációt és májátültetést is. Mivel Magyarországon ez a fiatalkorban jelentkező genetikai kórforma kevéssé és hiányosan ismert, alul diagnosztizált ezért indokoltnak látszott, hogy a betegség klinikai jellegzetességeit, funkciós eltéréseit, diagnosztizálását és kezelésének lehetőségeit áttekintsük, összefoglaljuk.
A szerző spondylitis ankylopoeticában szenvedő betege anti TNF- alfa gátlókezelésben részesült, melynek során recidiváló mellkasi sarcoidosist észleltek nála. A biológiai kezelés és a granulomaképződés közötti összefüggés ellentmondásos.
DEOEC Szemészeti Klinika ápoló munkakört hirdet. A közalkalmazotti jogviszony időtartama:- határozott idejű (2012.06.05-2012.12.31)>> DE OEC Szemklinika hírei
[ 2012.05.18. ]
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzatok egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről...>> Magyar Orvosi Kamara hírei
Idén május 13-án került megrendezésre a Budai Allee bevásárlóközpontban a Stroke Napja, ahol kollégáink kellemes környezetben tartottak előadásokat a stroke...>> Magyar Stroke Társaság hírei
